|
|
|
2007-02-10 21:18:18, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Lovas István : VAN-E RENDSZER AZ ORSZÁG LEROMBOLÁSÁBAN?
Kinek kifizetődő-e a forró polgárháború?
Terjedő elmélet - néhány tucat ember bosszúhadjárata.
"Csupán" ennyi?
2007-01-20. 01:06:49
Magyarország olyan utat járt be 2002 tavasza óta, amelyre racionális
magyarázatot
eddig nem adtak.
Nem a hanyatlásról, hanem sokkal inkább annak mindent átfogó természetéről
és soha
nem látott mértékéről van szó.
Az uniós bérek terén már nem csak a szlovének és a csehek előzték meg
Magyarországot, de amire néhány éve még senki nem számított - a lengyelek
is, és Észtország beért bennünket.
Mindennek oka elsősorban az adó- és járulékemelések, a felgyorsuló infláció.
Ami máris mutatja, hogy a karcsú államot ígérő neoliberális koalíció
pontosan az ellenkezőjét teszi, mint amit ígért.
Az adók növelésével növeli az állam újraosztó szerepét, tehát kövérebb
államot hoz létre.
Több APEH-hel és több rendőrséggel.
Miközben a feljelentők államává válunk azon média hallgatása mellett, amely
abban
is az Orbán-kormány antiszemitizmusát méltatta annak idején, hogy az
adóhivatali
ellenőrzés állítólagos megszorításával vissza akarja hozni a náci idők
feljelentgető korszakát.
A csökkenő teljesítményt, kevesebb kórházat és fogyó ágyszámot nyújtó
egészségügy
mellett növekvő egészségügyi hozzájárulás és járulék már 4-5 százalékkal
csökkentette a béreket, ami idén az első félévben 8 százalék körüli
inflációval
párosul.
Ez további, mintegy 10 százalékkal csökkentheti a bérek reálértékét, ha a
munkavállalók fizetését nem emelik.
Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés ütemének rémületes lefékeződését
is
figyelembe véve a Gyurcsány-ciklus végére a bérek terén Szlovákia is
megelőzhet
bennünket.
A térségi bérezési versenyben szintén csehül állunk.
Olyan alacsonyak a hazai fizetések, hogy továbbra is csak hiú álom a nyugati
jövedelmek elérése.
Ennek ellenére tavaly december 15-én a brüsszeli csúcs alkalmával Gyurcsány
Ferenc
miniszterelnök lapunknak azt nyilatkozta, hogy ami az átlagos európai
jövedelmekhez való felzárkózást illeti, azt lehet mondani, Magyarország a
régióban
a leggyorsabban zárkózott fel.
A számok mást mutatnak.
Tavaly az I-III. negyedévben a reálbér-növekedés alakulása
Magyarországon 5 százalék alatt volt, míg
Litvániában majdnem 14 százalékot ért el,
Lettországban több mint 12,
Észtországban pedig majdnem 12 százalékot.
Ez azt is mutatja, hogy Gyurcsány őszödi beszédét (hazudtunk éjjel és
nappal) naponta aktualizálhatná
hogy azt azután a kezéből falatozó média és a Nádas-Esterházy-féle
értelmiségi
minden esetben hatalmas retorikai teljesítményként ünnepelje.
A Kopint-Datorg legújabb előrejelzéséből az derül ki, hogy valamennyi
makrogazdasági mutató
tekintetében Magyarország nyújtja az idén a leggyengébb teljesítményt az új
uniós tagállamok közül.
Az államháztartás önkormányzatok nélküli hiányterve idén a tavalyihoz
hasonlóan
-6,6 %-ot ír elő a bruttó nemzeti termék arányában.
Az EU 25 országának átlaga az idén -1,3 %-os lesz.
Az államháztartási hiány összege 2005-ről 2006-ra 984 milliárd forintról
2034 milliárd forintra nőtt.
Amiben Magyarország nem csak az Európai Unióban az utolsó, de a az egész
világon is.
Az infláció Magyarországon szintén kiemelkedően magas lesz még a többi új
tagországhoz képest is,
ahol annak üteme 2 és 3 % között várható, ami nálunk ennek több mint
háromszorosára illetőleg
kétszeresére várható.
Meglepően még a munkanélküliségi adatok terén is romlik a helyzet.
Míg a munkanélküliség mértéke az elmúlt két év során szinte az összes új
tagállamban egyértelműen csökkent, Magyarország ez majdnem folyamatosan
emelkedett.
A Kopint-Datorg szerint a tavalyi 7,7 százaékos munkanélküliség
az idén 8 százalékra nő,
azaz meghaladja az idénre várt 7,7 %-os uniós átlagot.
Magyarországon az idén a fogyasztás várhatóan drasztikusan visszaesik és a
térségben a magyar gazdaság bővül a leglassúbb ütemben.
Itt is az utolsók lettünk, míg a többiek gyorsítottak.
Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége az idén
Magyarországon várja a leglassúbb, 2,4 %-os gazdasági bővülést.
Ennek mintegy nyolcszorosát várják a listavezető Észtországtól.
Amellett, hogy Magyarországon a legnegatívabb az üzleti bizalom, a teljes
forgalom,
a hazai értékesítés és a foglalkoztatás várható alakulása.
Az emelkedő inflációt felfelé hajtja a nyilván negatív uniós csodaként
értékelhető a tömegközlekedés drágulása: egy oda-vissza két átszállásos
utazásért a
pestieknek most 1380 forintot kell fizetniük, amely útért a nem igazán
szegény
brüsszeliek 260 forintot szurkolnak le.
Azért, mert Belgiumban az állam 70 százalékban finanszírozza a
tömegközlekedést.
Az állam, ami rossz a neoliberális retorika szerint.
Főként akkor, ha nem viperát vásárol vagy nem támogatja a multinacionális
vállalatokat:
Magyarország minden ellenkező neoliberális híresztelés dacára
Málta után a második az unióban a a GDP arányában a privátszektornak
juttatott állami támogatások rangsorában.
Egyébként megjegyzendő, hogy az újonnan csatlakozott országok közül éppen a
leggazdagabb országban, Szlovéniában a legkisebb (65 %-os) a magánszektor
hozzájárulása a hazai össztermékhez.
Magyarországon az iparban is és a szolgáltató ágazatban is öt euró alatt van
a bruttó átlagbér vásárlóerő-paritáson számított összege, amely a cseh, a
lengyel és még a szlovák értéknél is alacsonyabb.
Ami pedig Gyurcsány leggyorsabb felzárkózását illeti, az uniós statisztika
szerint
a magyar átlagjövedelmek az utóbbi években alig 1,3 százalékponttal kerültek
közelebb az uniós átlaghoz.
Ha tehát marad ez a felzárkózási dübörgés, akkor a hazai bérszínvonal
csak 31 múlva éri utol az EU-átlagot.
Ugyanez a siralmas kép fogad bennünket az egy főre jutó GDP vásárlóerő
paritásban mért adatai terén is: idén Szlovákia már csak egy hajszálnyira
marad el tőlünk az év végén.
Ennyi idő talán nem kell, de hogy még hány évre van szükség a közös európai
pénz hazai
bevezetéséhez, még nem tudjuk.
Vagyis 2007-ben nem tudjuk azt, amit 2002-ben még tudtunk.
Úgy tudtuk és ebben nem igen volt vita -, hogy legkésőbb 2007 januárjában
Magyarországon már euróval
fizetünk.
Ma az övezeti csatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumok közül
egyetlen egyet sem teljesítünk (költségvetési deficit, államadósság,
infláció, kamatok, árfolyamstabilitás)
és ezzel a csatlakozók közül e téren is az utolsó helyen állunk.
Miközben az elmúlt két év alatt az unió kimondta, hogy Magyarország nem tett
eleget az ajánlásának, és javasolta, hogy adjanak ki újabb ajánlást.
Majd a pénzügyi biztos igazán kínos incidens elutasította a magyarországi
autópályáknak a költségvetésen kívüli elszámolását.
Ezt követően Brüsszel megállapította, hogy a magyar hiánycsökkentő lépések
nem
bizonyultak megfelelőeknek és egy évvel ezelőtt nem fogadta el Magyarország
felzárkóztatási programját.
A térségi és uniós összehasonlítás után vessünk egy pillantást a gazdasági
helyzetünk globális romlására.
A forrás a Világbank, amely a hazai kormány- és neoliberális médiakörökben
oly szent tehén,
hogy annak tagjai előbb emelnének fejszét saját szüleikre, mint bírálnák a
washingtoni szervezetet.
Nos, e Világbank az idén kétfajta globális rangsort is felállított.
Az egyik arra vonatkozik, hogy milyen könnyű vállalkozni egy adott
országban.
Magyarország a vizsgált 175 ország közül 2007-re a 66. helyre esett vissza a
tavalyi 60-ik helyről.
A tíz térségi tagállam közül Magyarország mindössze a kilencedik helyet
tudtuk
megszerezni, így az üzleti környezet csupán Lengyelországban rosszabb, mint
nálunk.
Románia 17 hellyel, Bulgária pedig 12 hellyel áll előrébb nálunk.
Az esést az okozta, hogy tavaly romlott a helyzet a vállalkozások
beindítása, az engedélyezések
és a foglalkoztatás terén, valamint az adófizetésben és a szerződések
betartatásában.
A vállalkozásbarát kormány adórendszerének bonyolultsága miatt a
világbanki felmérés szerint a magyar vállalkozók másfélszer annyi időt
kénytelenek
eltölteni az adminisztrációval, mint az OECD-országok átlagosan.
A világbanki jelentés Magyarország mellett a következő országokat emeli ki a
visszaesők közül:
Bolívia, Eritrea, Kelet-Timor, Üzbegisztán, Venezuela és Zimbabwe.
Fényes társaság.
Megemlítendő, hogy a világranglistán nem csak Kazahsztán áll előttünk, hanem
az emberevő múltjára még élénken emlékező Pápua Új-Guinea is, ahol igaz már
nem lövik ki a demonstrálók szemét.
A Világbank másik rangsora a versenyképességre vonatkozik.
A felsorolt 125 ország közül Magyarország 2006-ban a 41-ik volt.
Egy évvel korábban pedig a 35-ik.
Csehország (amely ország jövőbeni kilátásait különösen Aczél Endre ítélte
meg éveken át katasztrofálisan Magyarországhoz képest) egyébként megőrizte a
29-ik helyét.
Észtország a 26-ik helyről egy év alatt egy hellyel rukkolt előre a 25-ik
helyre.
Szlovákia itt is megvert bennünket: a 37-ik helyen ál.
A Világbank egyébként hét elem alapján állította fel a rangsort.
A hét elem egyike az egészségügy és az alapfokú képzés.
Ebben Magyarországnak szinte hihetetlen, de ezt írja Bokros Lajos és Lengyel
László olyannyira kedvelt intézménye sikerült magát Jamaika szintjére
leküzdenie.
Hogy ez mit jelent, ahhoz érdemes ellátogatni e karib-tengeri országba.
Le vagyunk minősítve.
Mint ahogyan ezt megtették oly sokan és oly sokszor.
A Fitch hitelminősítő intézet 2005. decemberében rontotta le hosszú távú
devizaadósság
osztályzatunkat.
Tavaly januárban a Standard & Poor stabilról negatívra rontotta a
Magyarország
hitelbesorolására vonatkozó kilátását.
Február 22-én a Moodys stabilról szintén negatívra rontotta a szuverén
magyar adóskockázati besorolások
kilátást.
Egy nappal később a Japan Credit Agency A+-ról A-ra rontotta Magyarország
forintban fennálló adósságának besorolását.
Június közepén a Standard & Poors lépett ismét, amikor a közepes befektetői
BBB sávba sorolta vissza a
szuverén magyar devizaadósi osztályzatot.
Szeptember 20-án a Fitch Ratings stabilról negatívra rontotta a magyar
deviza és forintadósság kilátását.
December 22-én pedig a MoodyA1-ről A2-re minősítette le Magyarország deviza
és
forintadósságát.
Mindehhez még az amerikai neokonzervatívok egyik bástyája, a Heritage
Foundation január 16-án
négy századdal kozta le Magyarországot a gazdaságra nehezedő állami nyomás
miatt az évente a szabad piacgazdaság állapotát értékelő globális
rangsorában.
Magyarország ezen a 44. helyre csúszott.
Csehország 13 hellyel áll fölöttünk.
A fentiekből csak a vakok és a mostani rezsim közgazdász-bőrben szereplő
apologétái nem látják, hogy Magyarország saját kárára minden területen igen
nagyot változott 2002 óta,
amikor az unió (ahogyan ma a balliberális sajtó fogalmaz)
stréberek voltunk (vagyis az elsők vagy az elsők egyike).
Ma már nem vagyunk stréberek.
Hanem debilek, ha a strébernek ez a hangulati ellentétpárja.
A fentiek, bármilyen hiányosan is, csupán érzékeltetni kívánták a romlás
virágait.
Mégpedig a gazdaság területén, ahol egzakt számokkal lehet mindezt
kifejezni.
Az ország polarizáltságát, a köztéri emberek egymás iránti bizalmának
szinte nyomtalan eltűnését, a durvaság és undor fokozódását nem lehet.
De van, amit megkísérelnek.
Ez pedig például a demokrácia magyarországi helyzete.
Ami és ez a gazdasági hanyatlásnál is megrázóbb szintén rosszabbodott.
És amit a Fidesz (a világ talán legjámborabb ellenzéke) a romlás fentebb
összegyűjtött adataival
együtt elfelejtett beültetni a társadalom tudatába.
Olyannyira romlott, hogy Magyarország megszűnt azon országokhoz tartozni,
ahol
teljes demokráciáról lehet beszélni.
Magyarország a jogállamiság minőségét tekintve már csak hiányos demokrácia.
Nos, ezt is egy olyan intézmény, a londoni Economist Intelligence Unit
állapította meg,
amelyet eddig csak a jobboldali média bírált.
Például akkor, amikor az 1997. december 16-i elemzésében ezt jósolta:
Az MSZP és az SZDSZ együtt többségben marad a májusi választások után is.
És gazdasági zuhanórepülést prognosztizált arra az esetre, ha netán a Fidesz
győzne.
A fent felsorolt adatokat eddig is tudtuk.
Azt azonban még nem vizsgálták, hogy e módszeres és roppant mértékű zuhanás
kormányzati tehetetlenség, ügyetlenség, gigantikus méretű lopások és
klientúra-tartás eredménye-e, avagy annál több.
Lengyel László a Népszabadság január 6-i számában megjelent cikkében azt
írja, hogy
a liberális törzsszavazók abban a hitben élnek, hogy a jobboldal 1944-ben
veszítette el a jogát
az ország irányítására, vagyis, tegyük hozzá, Orbánék politikai
genealógiáját Szálasitól eredezteti.
Lengyel elmondja még, hogy e törzsszavazók szerint a jobboldal mindig készen
áll
arra, hogy megismételje az 1944-es antiszemita szereplését.
Hogy ez milyen csatornaszagú vád, azt azok tudják főként, akik Schöpflin
György néppárti
képviselő után szabadon e Grimm-mesékbe való vádakat sulykolják.
Azok elsősorban, akik a Demokratikus Charta idején ott ültek a pódiumon
(Korniss Mihály, Radnóti Sándor, Farkasházy Tivadar, Konrád György, György
Péter és társaik).
Akik - mint az akkor SZDSZ-es országgyűlési képviselő Kőszeg Ferenc Az
utcára? Az utcára! című
cikkében - mozgósítottak az éppen soros antiszemita miniszterelnök, Antall
József
keresztény kurzusa ellen és akik ma örömkönnyeket sírnak a szemkilövő
Gergényi
rendőrkapitány kitüntetése fölött, míg a demokrácia és szabadságjogok valódi
megsértői ellen tiltakozókat szélsőjobboldali, antiszemita csürhéknek
nevezik.
Magyarországon, ahol e vád a legunalmasabb, mert a legalaptalanabb abban az
Európában, amelynek nem egy országában szélsőjobboldali párt vezeti a
népszerűségi
listát, míg nálunk egy ilyen párt népszerűsége a felmérők radarernyőjén be
sem
villan.
Kár lenne tagadni, hogy egy idő óta terjedőben van egy nézet, amely Lengyel
Lászlónál is tovább megy.
Az e nézet hívei szerint, Shakespeare-rel szólva, a Gyurcsány-féle
őrültségben van rendszer.
Ugyanis, állítják, a Gyurcsány-kormány se nem baloldali, se nem
neoliberális,
hanem egy szűk elit nemzetellenes bosszúját hajtja végre.
Ha baloldali lenne, szociális hálót fonna az elesettek köré, és nem bontaná
azt,
hogy a felszabadult pénzt a saját, valamint a spekulánsok és a multik
zsebébe
gyömöszölje.
Ha neoliberális lenne, miért növelné az állam szerepét a megemelt adókkal,
gáztámogatások osztogatásával, és miért támogatná az unióban másodikként a
privátszférát állami pénzen?
Ha neoliberális lenne és valóban szívén feküdne az üzletbarát környezet és
Magyarország globális versenyképességének javítása, miért az utolsó
Magyarország Európában az internethez otthon hozzáférők és az idegen nyelvet
tudók arányában?
Az előbb említett nézetet vallók emlékeztetnek arra, hogy az oktatás
színvonalát
folyamatos leépítésekkel, elvonásokkal elsősorban az egyházi iskoláktól -,
felesleges szekatúrával sikeresen rontják le úgy, hogy a magyar diákok
nemzetközi
felméréseken egyre rosszabb eredményeket érnek el.
Amit pedig az egészségügyben tesznek, azt csak az védelmezi, akinek saját
népe egészségi helyzeténél az
időkerekekre és állami propagandára, valamint verőeszközökre kiadott
milliárdok a
fontosabbak.
Vagy a világon egyedülállóan egészségügyi államtitkárként következmények
nélkül potyautasoknak
nevezheti a kismamákat és háztartásbelieket.
Az e nézet igazában hívők szerint a kormánypolitika minden pillére tézisüket
igazolja.
A polgárháborúra játszó cigánypolitika és a cigányok politikai
instrumentalizálása
(Zámoly kontra Malmö), a határokon átívelő nemzeti összetartás
helyett az eme összetartozás infrastruktúrájának lebontása, a média
legfékezhetetlenebb gyűlölködőinek folyamatos állami támogatása, az ország
erkölcsi
alapjai még megmaradt tégláinak módszeres elhordása, a bűnözők jogainak
védelme
egy olyan Európában, ahol a mai trend ennek pont az ellenkezője.
Miközben naponta antiszemita éllel provokálja a közéletet kezdve a
felekezeti
kórházak drasztikus ágyleépítésétől, de a Mazsihisz Szeretetkórháza ágyszám
növelésétől azon át, hogy egy belső zsidó sírkőháború során megrongált
sírkövek
miatt magyar rasszizmussal vádol, majd nem kér bocsánatot az alaptalan
vádért,
egészen addig, hogy miután az akkor antiszemita Antall-kormány elsőként
restauráltatta a központi zsinagógát, addig a Mátyás-templom restaurálását
folyamatosan maga előtt tolja, de arról nem számol be, hogy hová dugta a
Postabank
privatizálásával beszedett 101 milliárd forintot.
Vagy a drága Bolgár úr rádiójáig, ahol a rendőrterror áldozatain élcelődnek
és felszólítanak a reakciós,
antiszemita, populista és nacionalista magyar gazdák által előállított
magyar
termékek bojkottjára
(ne vegyék, amelyiknek csomagolásán a piros-fehér-zöld jelzés található).
A kormány azzal, hogy mindennapos cselekedeteivel e nézetet vallók alá ad
lovat,
vagyis újabb érvet szolgáltat a tézis megerősítésére, akár sok-sok
nemzedékkel
meghosszabbíthatja a polgárháborús feszültséget, amely a hideg
polgárháborúból
bármely pillanatban forróvá csaphat át.
Ami szintén hidegen hagyja a kormányt, hiszen a viperalobbitól baksist akkor
is kap.
Lovas István
[Forrás: Magyar Nemzet]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: munkanélküliségi, teljesítményként, szélsőjobboldali, privatizálásával, vállalkozásbarát, privátszektornak, neokonzervatívok, lengyelországban, tömegközlekedést, katasztrofálisan, összehasonlítás, szeretetkórháza, százalékponttal, osztályzatunkat, munkanélküliség, átlagjövedelmek, polarizáltságát, aktualizálhatná, legalaptalanabb, kormánypolitika, forintadósságát, megszorításával, államtitkárként, ágyleépítésétől, felzárkóztatási, járulékemelések, előrejelzéséből, cselekedeteivel, magyarországhoz, tömegközlekedés, államháztartási, világranglistán, polgárháborúból, adórendszerének, multinacionális, magyarországnak, forró polgárháború, uniós bérek, csehek előzték, felgyorsuló infláció, karcsú államot, ellenkezőjét teszi, adók növelésével, állam újraosztó, feljelentők államává, náci idők, csökkenő teljesítményt, első félévben, bérek reálértékét, gazdasági növekedés, bérek terén, térségi bérezési, Lovas István, VAN-E RENDSZER AZ ORSZÁG LEROMBOLÁSÁBAN, Több APEH-hel, Amiben Magyarország, Európai Unióban, Európai Kereskedelmi, Iparkamarák Szövetsége, Pápua Új-Guinea, Aczél Endre, Ebben Magyarországnak, Bokros Lajos, Japan Credit Agency A+-ról A-ra, Fitch Ratings, MoodyA1-ről A2-re, Economist Intelligence Unit, Lengyel László, Demokratikus Charta, Korniss Mihály, Radnóti Sándor, Farkasházy Tivadar, Konrád György, Kőszeg Ferenc Az, Magyarország Európában, Mazsihisz Szeretetkórháza, Magyar Nemzet,
|
|
|
|
|
|
| forró polgárháború, uniós bérek, csehek előzték, felgyorsuló infláció, karcsú államot, ellenkezőjét teszi, adók növelésével, állam újraosztó, feljelentők államává, náci idők, csökkenő teljesítményt, első félévben, bérek reálértékét, gazdasági növekedés, bérek terén, térségi bérezési, hazai fizetések, brüsszeli csúcs, átlagos európai, leggyorsabban zárkózott, számok mást, reálbér-növekedés alakulása, kezéből falatozó, leggyengébb teljesítményt, államháztartás önkormányzatok, bruttó nemzeti, államháztartási hiány, infláció Magyarországon, munkanélküliségi adatok, munkanélküliség mértéke, idénre várt, fogyasztás várhatóan, magyar gazdaság, leglassúbb ütemben, utolsók lettünk, többiek gyorsítottak, listavezető Észtországtól, üzleti bizalom, hazai értékesítés, foglalkoztatás várható, emelkedő inflációt, nyilván negatív, tömegközlekedés drágulása, neoliberális retorika, újonnan csatlakozott, hazai össztermékhez, szolgáltató ágazatban, bruttó átlagbér, szlovák értéknél, uniós statisztika, magyar átlagjövedelmek, utóbbi években, uniós átlaghoz, felzárkózási dübörgés, hazai bérszínvonal, közös európai, övezeti csatlakozáshoz, csatlakozók közül, utolsó helyen, unió kimondta, pénzügyi biztos, költségvetésen kívüli, magyar hiánycsökkentő, évvel ezelőtt, hazai kormány-, idén kétfajta, egyik arra, kilencedik helyet, üzleti környezet, foglalkoztatás terén, vállalkozásbarát kormány, magyar vállalkozók, világbanki jelentés, következő országokat, emberevő múltjára, demonstrálók szemét, versenyképességre vonatkozik, 41-ik volt, évvel korábban, 26-ik helyről, hellyel rukkolt, 37-ik helyen, alapfokú képzés, nappal később, közepes befektetői, amerikai neokonzervatívok, gazdaságra nehezedő, szabad piacgazdaság, fentiekből csak, mostani rezsim, balliberális sajtó, elsők vagy, elsők egyike, hangulati ellentétpárja, gazdaság területén, ország polarizáltságát, köztéri emberek, demokrácia magyarországi, gazdasági hanyatlásnál, világ talán, romlás fentebb, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1196
- e Hét: 6704
- e Hónap: 15308
- e Év: 51249
|
|
|
Offline
